Nemrég zártuk le az Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Verseny 2019-2020-as versenyévét, aminek a döntőjét a koronavírus-válság miatt őszre voltunk kénytelenek halasztani. Viszont az élet nem állhat meg, az idei tanévben is lesz verseny, annak kiírása most jelent meg. A versenyről, az idei jogesetről és kiírásról többet a verseny oldalán lehet megtudni.
Az ENSZ halloweeni gondolatai a fenntartható fejlődésről
A "napi könnyű" kategória. 🙂 https://www.facebook.com/unitednations/posts/10159170346925820
Biden vs. Trump, avagy az amerikai elnökválasztás hatása a nemzetközi jog világára
2020. november 3-án Amerika választ és ennek a párharcnak, amelyet két rendkívül eltérő nézőpontot képviselő jelölt vív, mindenképp komoly hatása lesz a nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek világára. Egy újabb négyévnyi Trump-kormányzás felerősítheti az elmúlt években elkezdődött folyamatokat, azonban egy Biden-kormányzat alapvetően más álláspontot képviselhet a bilaterális kapcsolatok, a nemzetközi szervezetekben való tagság és aBővebben: "Biden vs. Trump, avagy az amerikai elnökválasztás hatása a nemzetközi jog világára"
A fenntartható fejlődési célok és a nemzetközi jog kapcsolatáról
Podcast beszélgetés a fenntarthatóság és a nemzetközi jog kapcsolatáról
Srebrenica 25 éves évfordulóján
„Krstic tábornok, kérem álljon fel!A bírói tanács nem vonja kétségbe, hogy Ön hivatásos katona, aki szereti munkáját. A bírói tanács elfogadja, hogy nem egyetértéssel hozta meg a döntést, hogy civilek és fegyvertelenek ezreit végezze ki. Valószínűleg valaki más döntött úgy, hogy elrendeli az összes harcképes korú férfi kivégzését.Mindazonáltal Ön bűnös, Krstic tábornok.Bűnös abban, hogy tudatosanBővebben: "Srebrenica 25 éves évfordulóján"
Az USA “kilépne” az Egészségügyi Világszervezetből
Amit Trump elnök május vége óta lebegtet, úgy tűnik, valósággá válik. A tudósítások szerint a Fehér Ház arról értesítette a Kongresszust és az ENSZ-t, hogy "kivonul" az Egészségügyi Világszervezet (WHO) működéséből. Ez nem csupán politikai szempontból érdekes. Sőt talán épp akként egyáltalán nem az, hiszen a Trump-féle "kivonulós, befordulós" külpolitikával tökéletesen összhangban áll, plusz azBővebben: "Az USA “kilépne” az Egészségügyi Világszervezetből"
Az azeri baltás gyilkos ügye Strasbourgban
Büntetés végrehajtásának átadása, élethez való jog sérelme, állami felelősség…
Megszületett az ítélet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán abban az ügyben, amit 2013-ban indítottak a hazánkban 2004-ben brutálisan meggyilkolt örmény katonatiszt hozzátartozói Azerbajdzsán és Magyarország ellen amiatt, hogy az elkövető Ramil Szafarovot 2012 nyarán a kormány átadta Azerbajdzsán számára (nem “kiadta”). Bár az állam vállalta, hogy a magyar bíróság által korábban kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását folytatja, ennek ellenére a földet érése pillanatában elnöki kegyelmet és előléptetést kapott, megkapta a teljes elmaradt fizetését, valamint egy házat, a továbbiakban pedig nemzeti hősként kezelték – ahogy amúgy addig is.
Az eset nem kis felháborodást váltott ki, itthon és nemzetközi szinten is, én magam is sokat kellett foglalkozzak vele, és már akkor előre jeleztem, hogy a kialakult magyar-azeri vita nem lesz rendezhető, de az áldozat hozzátartozói minden bizonnyal elmennek majd Strasbourgba, függetlenül attól, hogy az azeriek megsértették-e Magyarországgal szemben a nemzetközi jogot. (itt a honlapomon ajánlom is minden érdeklődő figyelmébe a vonatkozó aktát
View original post 290 további szó
Egy szakmai észrevétel a nemzetbiztonsági törvény ma elfogadott módosításához
A nemrég elfogadott Nemzeti Biztonsági Stratégia a magyar állam álláspontját tartalmazza abban a kérdésben, hogy reagálhat-e egy állam akár fegyverrel egy kibertámadás esetén.
Kifejezetten jól megírt elemzést tett közzé az Index a nemzetbiztonsági törvény ma elfogadott módosításával kapcsolatban. Az árulkodó “Ez tényleg inkább hiszti, mint okkal rettegés” című írás véleményem szerint korrektül írja le a helyzetet, ha félretesszük a politikai kérdéseket és a kormány iránti bizalom problémáját (amire most direkt nem akarok kitérni).
Egy ponton azonban “hézagos” az írás, és épp itt csúszik át kicsit a politikai konteók világába. Idézem:
Bár a sajtó és a jogszabály értelmezői sem szúrták ki, de a „megfigyeléses” álparánál érdekesebb az a része a törvénynek, ami arról szól, hogy a kibertámadás elleni védekezésnél „biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel”, valamint az a rész, miszerint a „külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából”.
EZ EGY OROSZORSZÁGBÓL VAGY KÍNÁBÓL ÉRKEZŐ KIBERTÁMADÁS ESETÉN AD „POLITIKAI ÚTMUTATÓT” A TITKOSSZOLGÁLATNAK, KONKRÉTAN…
View original post 557 további szó
Videokonferencia és az ENSZ Biztonsági Tanács
Megjelent egy szórakoztató videó arról, ahogy az ENSZ Biztonsági Tanács munkáját segítik a videokonferenciás eszközök, miután a jelen helyzetben a diplomaták is otthoni munkára lettek fogva, vagy legalábbis a klasszikus, fizikai találkozókra már nem jellemzően kerül sor: https://www.facebook.com/7382473689/posts/10158825704648690/?sfnsn=mo&d=n&vh=e Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből? Először is, hogy a fenti bekezdésben a "segíti" kifejezést érdemes idézőjelbe tenni.Bővebben: "Videokonferencia és az ENSZ Biztonsági Tanács"
Podcast a Kína elleni lehetséges jogi eljárásról, és pár szó a Missouriban benyújtott kártérítési keresetről
Néhány gondolat a Kína elleni lehetséges jogi eljárásokról:
Tegnap jelent meg az a podcast felvétel, amit a Válasz Online készített, amiben azt próbáltuk meg körüljárni, hogy van-e jogi lehetőség arra, hogy a koronavírus-válság miatt Kínával szemben valamiféle jogi eljárásra kerüljön sor. A beszélgetés során alapvetően a nemzetközi jog rendelkezésre álló eszközeit igyekeztem bemutatni, kicsit részletesebben azt, hogy a Nemzetközi Bíróság előtt lehetne-e államközi perrel próbálkozni, Salát Gergely pedig a kérdés politikai aspektusaival foglalkozott, Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdései mentén.
A beszélgetés jogi része alapvetően megmaradt az államközi viták és a közjog szintjén, pedig kitérhettünk volna a magánjogi, akár Kínán belüli kártérítési perek lehetőségére is, de végül ezek említés szintjén maradtak. Persze ilyenkor az történik, ami ilyenkor történni szokott: a beszélgetes felvételének másnapján számolt be a sajtó arról, hogy Missouriban az államügyész kártérítési pert indít Kína ellen egy szövetségi bíróságon.
Pár szóban érdemes elsőként ezt a konstellációt megmagyarázni. Ez első blikkre olyan, mintha Polt Péter fordulna Kína…
View original post 450 további szó
