Tegnapi hír, hogy Gambia a Nemzetközi Bírósághoz fordul az ENSZ népirtás elleni egyezményének megsértése okán Mianmar ellen, ahol a muszlim rohingya kisebbség ellen régóta súlyos, népirtásként is értékelhető üldöztetés zajlik. A per számára a joghatóságot az biztosítja, hogy a nevezett egyezménynek mindkét állam a részese, és annak 9. cikke lehetővé teszi, hogy a részes államok az annak megsértésével kapcsolatos vitáikkal minden külön lépés helyett a Bírósághoz forduljanak. Mivel az egyezmény nem írja elő, hogy az államoknak érintettnek kell lenniük az egyezmény állítólagos sérelmében, így történhet meg, hogy egy olyan állam indít keresetet, amelynek sem földrajzi, sem egyéb kapcsolata nincs Mianmarral – ugyanakkor ezt az Iszlám Konferencia Szervezete képviseletében, a szervezet felhatalmazásával és támogatásával teszi, ami erősíti a politikai hátteret.
Érdekes, hogy Mianmar (még Burma néven) az egyezmény megerősítése során annak 8. cikkéhez (ami az ENSZ intézményekhez benyújtott panasz lehetőségét biztosítja) fenntartást csatolt, azaz az nem alkalmazható, de a 9. cikkhez nem – azaz a Bíróság jó eséllyel érdemben el tud majd járni az ügyben. Idáig egyetlen ilyen eset volt, a kilencvenes évek közepén indult Bosznia-Szerbia per, ami viszont sokkal inkább szólt joghatósági, semmint érdemi kérdésekről, úgyhogy ez az eljárás jó eséllyel válhat történelmi jelentőségűvé.
Nemzetközi jog 
Átemelte Lattmann Tamás honlapja és hozzászólt:
Amellett, hogy ez egy, a nemzetközi jog szempontjából is érdekes fejlemény, szomorú, hogy Mianmar kormányfője nem olyan régen még hazánkban osztotta az észt még a jogállamiság tekintetében is… Néha tényleg nagyon nem mindegy, hogy hova tartozunk.
KedvelésKedvelés