2025. április 11.
Mi, magyarországi nemzetközi jogászok, aggodalommal szemlélve a közelmúlt nemzetközi és hazai eseményeit, a legjobb tudásunk, szakmai meggyőződésünk és társadalmi felelősségünk által vezérelve, a következő nyilatkozatot bocsátjuk ki egyes aktuális kérdések nemzetközi jogi szabályozása tárgyában.
- Fejet hajtva az emberiség lelkiismeretét megrázó borzalmakat elszenvedett áldozatok előtt, kinyilvánítjuk elkötelezettségünket a büntetlenség kultúrájának felszámolása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések iránt. Elismeréssel adózunk mindezen erőfeszítések történelmi eredményeinek, amelyek, egyebek mellett, az elmúlt évszázad végén a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának elfogadásához és a civilizációs mérföldkőnek tekinthető hágai testület létrehozásához vezettek. Hangsúlyozzuk, hogy a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása érdekében valamennyi részes államnak eleget kell tenni a Római Statútumból fakadó nemzetközi kötelezettségeinek. Észben tartva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetéből való kilépés lehetősége minden részes állam számára adott, emlékeztetünk arra, hogy minden ilyen intézkedés gyengíti a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit, a bűncselekmények áldozatainak védelmére és az elkövetők felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat az érintett állam nemzetközi kapcsolataira és megítélésére.
- Felidézve, hogy elődjeink a második világháború végén, az Egyesült Nemzetek Szervezetét azzal a kifejezett céllal hozták létre, hogy megmentsék a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, lesújtva szembesülünk az európai kontinensen és a világ számos más pontján kirobbant fegyveres összeütközésekkel. Mivel Oroszország agressziót követett el Ukrajna területe ellen a Krím elcsatolásával, majd a 2022. február 24-én megindított fegyveres támadásával is, felhívjuk a figyelmet, hogy a fegyveres támadás áldozatául eső állam, az önvédelem jogának gyakorlása során, jogszerűen kérhet és kaphat külső segítséget. Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az erőszakos területszerzés jogszerűként nem ismerhető el, és az államhatárok megváltoztatására kizárólag békés úton, az érintett államok egyetértése nyomán, bármilyen külső kényszer nélkül nyílik lehetőség.
- Hangsúlyozzuk, hogy a hosszú küzdelem nyomán elismerést nyert elidegeníthetetlen emberi jogaink mindannyiunk jólétét biztosítják: oltalmazzák az egyént az állami szervek esetleges túlkapásaival szemben és biztosítani igyekeznek az emberhez méltó életkörülményeket. Felidézve, hogy minden állampolgárnak emberi joga a saját hazájába való visszatérés, megítélésünk szerint az állampolgárság felfüggesztése eddig példátlan konstrukció a nemzetközi jogban, amely könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget. Egy állam saját polgárainak kiutasítása hazájukból adott esetben egyfajta száműzetésnek és embertelen bánásmódnak minősülhet, és ellentétes lehet az érintett államot kötelező emberi jogi egyezményekkel. Hasonlóképpen emlékeztetünk arra, hogy más emberi jogok, köztük a gyülekezési szabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága törvénnyel sem korlátozható lényeges tartalma nem lehet kevesebb, mint a nemzetközi jog által előírt minimális védelem szintje.
Aláírók:
Ádány Tamás
Baller Barbara
Berkes Antal
Csapó Zsuzsanna
Ganczer Mónika
Hoffmann Tamás
Horváth Valéria Eszter
Jeney Petra
Kajtár Gábor
Kaponyi Erzsébet
Kardos Gábor
Kecskés Gábor
Kende Tamás
Kirs Eszter
Kis Kelemen Bence
Kiss Amarilla
Komanovics Adrienne
Lamm Vanda
Lattmann Tamás
Mihajlov Dobromir
Molnár Tamás
Nagy Boldizsár
Nagy Noémi
Őszéné Takó Dalma
Sulyok Gábor
Sulyok Katalin
Szalai Anikó
Szappanyos Melinda
Sziebig Orsolya Johanna
Szigeti D. Péter
Tóth Norbert
Török Csaba
Vizi Balázs
Nemzetközi jog 